A kokszolóművekben a szén szárazlepárlása történik. A szén pirolízise során a szenet oxigéntől elzárva hevítik gázok, folyékony termékek és szilárd maradék - koksz - előállítása céljából. A szén magas hőmérsékletű pirolízisét karbonizációnak hívják. Az 1150 - 1350 oC hőmérsékletű füstgázokkal 14 - 24 órán át közvetve hevítik fel a szenet 1000 - 1100oC-ra. A nyert termék kohó-és öntödei koksz. A koksz az elsődleges redukálószer a nagyolvasztóban és nem lehet más tüzelőanyaggal, pl. szénnel helyettesíteni.

A kokszgyártási technológiákat termékskála szempontjából két csoportba sorolják:

  • Melléktermék-kinyerés nélküli technológiák: ide sorolhatók az ún. primitív (boksa)- kokszolók, valamint a modern energetikai kokszolók egy része
  • Melléktermék-kinyeréses technológiák: a metallurgiai kokszot gyártó, modern kokszolóművek nagy része ide sorolható

Az ISD Kokszoló Kft. kokszolóműve az utóbbi csoportba sorolható. Két kokszolóblokkjában a koksz, mint főtermék, mellett termelődő kamragázt csatolt technológiák tisztítják meg a szennyezőktől és nyerik ki az értékes melléktermékeket.

Szénelőkészítés

A szénelőkészítő üzemben a bányákból beszállításra kerülő különböző minőségű kokszolható kőszeneket fogadják, tárolják, az összeállítási előírás szerint elegyítik, aprítják és az I. vagy III. sz. kokszolóblokkhoz tartozó széntoronyba töltik.

Kokszolás

A kokszgyártás jelenleg 2 db PVR típusú, páros fűtőcsatornázású, recirkulációs, regeneratív fűtésű multikamrás kemenceblokkban, az I-es és a III-as blokkban történik. Az I. blokk régebbi, 1956-os építésű, a III-as blokk 1986-ban épült. A két kokszolóblokk méretében és a kokszoltási technológiában különbözik egymástól.

A kokszolási folyamat a kamrák töltésével kezdődik. A kokszolás előtt a széntoronyból a szénelegyet a töltőgép tölcséreibe engedik. Majd - --. a töltőgép teleszkópos megoldással, a töltőnyílásokon keresztül, a soron következő üres kamrát betölti. A kamrába került szén a kamrák közötti fűtőfal hőjét átvéve fokozatosan felmelegszik, és a szén illóanyagai a gázgyűjtő rendszeren keresztül távoznak.

A kemenceblokkokat tisztított kamragázzal fűtik. A betöltött szénelegy a megfelelő kigázosítási idő (16-24 óra) alatt és megfelelő hőmérsékleten (1100-1350 oC) koksszá alakul át. A kamrákban lejátszódó bonyolult fizikai és vegyi folyamatok eredménye szilárd koksz és a nyersgázok.

A kokszolási folyamat végén a kamrát a gázgyűjtő rendszerről leválasztják, a kamraajtókat leveszik, a kamrákból az izzó kokszot kitológép tolja ki a pajzskocsi vezetőkosarán keresztül, ezt követően 100°C alá hűtik.

Vegyi üzem

A vegyi üzem technológiailag több részből áll:

Gázkondenzáció

A kokszolás során - a kemence üzemben - keletkező 700-750 °C hőmérsékletű nyers kamragáz a gázgyűjtő csövekben öblítővíz bepermetezés hatására 80-85 °C-ra hűl le. A gázgyűjtő csőből a lehűtött, nyers kamragázt az exhausztor (gázelszívó berendezés) szeparátoron, előhűtőkön és elektromos kátrányleválasztókon át szívja el, és szállítja további gáztisztításra.

A nyerskátrányt és az öblítővizet gépesített ülepítőkben választják szét. A képződő három fázis: az öblítővíz, a nyerskátrány és a pernyéskátrány.

Gáztisztítás

Az exhausztorból kilépő gáz utóhűtés után kénhidrogén- és ammóniamosó tornyokon halad át. A telített mosófolyadékból vízgőz desztillációval nyerik ki az ammóniát és a kénhidrogént. A kénhidrogén gőzök az előbontó reaktorba kerülnek, ahol parciális égetéssel beállítják a Claus-reakció sztöchiometriai arányát. A reakció gázokat katalitikus úton a Claus reaktorokban elemi kénné alakítják át. A kinyert ammóniát az un. ammóniaégetőbe vezetik.

Benzolkinyerő

A kénhidrogén-, és ammóniamentesítést követően a kamragázból kátrányolaj felhasználásával, abszorpcióval nyerik ki a BTX (benzol-toluol-xilol) frakciót. A telített olajból vízgőzzel hajtják ki a kinyert anyagokat, melyet desztilláció követ. A végterméket nyersbenzolként értékesítik.

Technológiai vízkezelés

A kokszolás során keletkező gázvíz kiforralás után kerül a biológiai eljárást alkalmazó technológiai vízkezelő telepre. Itt kémiai előkezelés során poliszulfidos kezeléssel a ciánvegyületeket rodánná alakítják. Ezt követően a biológiai folyamatokban megtisztítják a fenoltól és a rodántól. A tisztított víz a DUNAFERR Rt. csatornahálózatán keresztül a Dunába kerül. A keletkező maradékanyag a szénelegyhez keverve hasznosul.

Kokszosztályozás

A kokszosztályozókban választják szét szemcseméret szerint a kokszot. Külön osztályozói rendszerek választják szét a nedves oltással, ill. a száraz oltással lehűtött koksz különböző frakcióit.

Az osztályozás műveleteit kaliber és vibrációs rosták segítségével végzik. A +25 mm-es kohókoksz-frakció szállítószalagokon közvetlenül jut a nagyolvasztó bunkereibe.